Freja macskái – a skandináv varázslat nyomában

Ma reggel a fonalas doboz tetején apró karcolásokat találtam. Nem karmolásnyomok voltak  inkább… rúnák. Amikor a piros kendőmet megigazítottam, valami koppant a zsebemben: egy apró, ezüstös halcsont, amin északi szél illata lebegett.

Szimatoltam. És mire kettőt pislogtam, már hóesésben jártam. Vastag moha, jéggel szegélyezett tavak, hosszú árnyékok. És ott… egy aranyszán, amit két hatalmas macska húzott. Bundájuk sűrű volt, mint a téli párna, szemükben a sarki fény csillogott.

A szánon egy nő ült. Arany haja suhogott, mint a fonál a varrógép lába alatt. Ő volt Freja, az északi istennő.

Már hallottam róla , suttogtak a cicák a radiátor alatt, mikor kint fagyott a világ.

Freja rám mosolygott.
– Macska vagy, aki kérdezni jött. Ez ritka. A legtöbben csak dorombolnak.

Fülemet hegyeztem.

– A szánomat ezek a macskák húzzák, mert ők nem szolgák. Nem hajtanak ostorra, nem mennek sehová, ha nem akarják. De ha valaki dorombolni tud… igazán… akkor az már majdnem mágus.

Ekkor az egyik macska hozzám hajolt, és én is dorombolni kezdtem , nem akartam, csak… úgy jött. Egyszerre volt jóleső és erős, mintha valami ősi tudás motoszkálna bennem. A másik macska dorombolása válaszolt rá, mint két varrótű, amelyik ugyanazt a mintát öltögeti.

Freja bólintott.
– Bennetek van az emléke a régi világnak. A csendes éberség, a rejtett erő. Aki a cicák dorombolását figyeli, az rájöhet, hogyan fonódik össze a világ.

A szán elindult, Mia pedig ott maradt a havas tisztáson, a bajusza végén egy hópehely, a bundájában egy új emlék: Freja macskái valóban léteznek. És lehet, hogy néha, ha nagyon figyelsz a saját cicádra, egy kis részük visszanéz rád.

Mia naplójába egy apró firka:
Később megpróbálok úgy dorombolni, ahogy ők. Hátha kinyílik a varázsos szekrényajtó, amin Freja is járt.

Tudtad?

Freja a skandináv mitológiában a szerelem, szépség és varázslat istennője, de a harc és a túlvilág világához is kapcsolódik. A legenda szerint két hatalmas macska húzza a szekerét, nem szolgákként, hanem hűséges társakként.

A régi Edda-versek szerint Freja különleges varázslatok mestere is volt. Talán ezért is kapcsolják hozzá olyan gyakran a macskákat: csendesek, titokzatosak, mégis erősek.

A dorombolás pedig, legalábbis Mia szerint, egy apró darab ősi mágia.